- στρατόπεδον
- στρατόπεδον, ου, τό (Aeschyl., Hdt. et al.; ins, LXX, Philo, Joseph.) lit. ‘camp’ (Jos., Vi. 398), then ‘body of troops, army’ (Eur., Hdt. et al.; ins, LXX; EpArist 20; Jos., Ant. 14, 271), even specif. legion (Polyb. 1, 16, 2; 1, 26, 6; 6, 20ff; 27ff; BGU 362 XI, 15 [III A.D.].—Hahn 46) Lk 21:20; Mason 87.—B. 1377. DELG s.v. στρατό. M-M. TW.
Ελληνικά-Αγγλικά παλαιοχριστιανική Λογοτεχνία. 2015.